Reggeli Gondolatok

#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 8. Kedves barátom! Meghívlak egy képzeletbeli játékra. Képzeld el, hogy egy zsúfolt téren, tolongó emberek közt állsz. Figyeled, ahogy a tömeg, mintegy vezényszóra ide-oda mozog, ami szorongást és nyugtalanságot vált ki benned. Az emberek üveges tekintettel bámulnak rád, vagyis mindenki lát téged, igazából azonban senki sem figyel rád. Hirtelen feltűnik egy kedves, rég nem látott barát. Odalép hozzád, és közli veled, hogy örül a találkozásnak. Elbeszélgettek, mint régen, te azonban folyton azon gondolkozol, hogy vajon miként sikerült meglátnia téged a tömegben. Néha elhatalmasodnak rajtunk a negatív érzelmek, és nem igazán engedjük meg a kívülállóknak, hogy meglássák valódi érzelmeinket. Isten azonban lát minket, sőt, szeretettel és kedvességgel tekint ránk, még akkor is, amikor úgy érezzük, hogy senki sem figyel és senki sem ért meg. Dávid írta: Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, amelyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük (Zsolt 139:16). Milyen gyönyörűen emlékeztet a szöveg arra, hogy Isten mindig mellettünk áll, valahányszor szükségünk van rá! Kedves barátom, meghívást szeretnék intézni hozzád: mivel Isten emberek által munkálkodik, gyere, segítsünk az embereknek, hogy megérezzék: észreveszik őket, ahogy mi is érezzük, hogy Isten figyel ránk! Engedjük meg Istennek, hogy munkálkodjon általunk, és rajtunk keresztül tegyen kedves dolgot valakivel! Baráti tisztelettel, Popescu Ioana AMiCUS Kolozsvár
Reggeli Gondolatok - 2025. április 8.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 7. Kedves barátom! Egy tavaszi napon egy rokonom felhívott és közölte, hogy a nagymamám gyógyszer-túladagolás miatt kórházba került. Miután felépült, úgy döntöttünk, hogy magunkhoz vesszük. Épp a húsvéti szünidő volt, így több időt tölthettem vele, amire szüksége is volt. Viszont ilyen körülmények között már nem tudtam úgy készülni a genetika-vizsgára, ahogy azt korábban elterveztem. A vizsga reggelén elolvastam 2Móz 14:14 versét: „Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek.” Bátorítóan hangzott, mégis, amikor beértem az egyetemre, tudomásomra jutott, hogy az előttünk vizsgázók nagyon nehéz tételeket kaptak. A terembe lépve azonban a tanárnő jó hírrel fogadott: kijelentette, hogy ma már senkit sem fog vizsgáztatni, mert már elég diákot „terrorizált” aznap. A csodák azonban ezzel még nem értek véget, mivel Isten mindig szívesen szárnyalja túl az elvárásainkat! Óra közben néhányunknak sikerült jól válaszolnia a tanárnő által feltett kérdésekre, ezért végül közölte, hogy a felelőknek mind 10-est ad. A tapasztalat örömén túl Isten arra emlékeztetett, hogy ha odafigyelünk mások szükségleteire, ahogy azt tanácsolta – Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is (Fil 2:4) –, akkor Ő majd gondoskodik a szükségleteinkről, mivel azt várja tőlünk, hogy embertársainkat többre tartsuk önmagunknál. Baráti tisztelettel, Golea Diana Sofia AMiCUS Marosvásárhely
Reggeli Gondolatok - 2025. április 7.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 6. Kedves barátom! Volt-e valaha olyan érzésed, hogy elvesztél, nincs remény, támasz, és rosszul mennek a dolgaid? Feltételezem, hogy éltél át hasonlót, mint ahogy én is. Ilyenkor azonban, valahányszor úgy tűnt, hogy nincs kiút, eszembe jutott, hogy az Úrnál van minden segítség, győzelem és megtérés, amire szükségünk van. A megtérés nem csupán a bűn elhagyása – az elme, a gondolkodásmód átalakulását feltételezi, aminek eredményeképpen másképp látod és érzékeled a dolgokat, és megváltozik a magatartásod. A megtérés megbékélés Istennel. Amikor megbékélsz valakivel, nem csak őt fogadod el, hanem a gondolkodásmódját, az akaratát és a feltételeit is. Meg kell térnünk hitetlenségünkből. Arra van szükségünk, hogy Isten szeretete legyen jelen az életünkben. Isten a szeretet, és a szeretetben nincs félelem. Ha hiszünk Őbenne és az Ő karjaira bízzuk életünket, ha hátrahagyjuk a gonosz gondolatokat, a bűnt és a lelkünket kínzó keserűséget, és szabad kezet adunk Istennek, hogy dolgozhasson bennünk, akkor békesség és szeretet költözik szívünkbe. Gyertek, kínáljuk fel Jézusnak a szívünket, adjuk át teljesen az életünket, és így fohászkodjunk Hozzá: Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem! (Zsolt 43:3). Baráti tisztelettel, Diana Asargiu AMiCUS Jászvásár
Reggeli Gondolatok - 2025. április 6.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 5. Kedves barátom! Többször feltettem magamnak a kérdést: vajon a nehézségek közepette hogyan kellene eljárnom, hogy ne veszítsem el a józan gondolkodásomat? Talán sosem gondoltál rá, de az ember sok szempontból hasonlít a folyóhoz: bizonyos irányba folyik, és különféle módon nyilvánul meg – egyesek tajtékosak, mások csendesebbek. Van céljuk, és minden folyó valamibe beletorkollik. De ami a legfontosabb: minden folyónak van eredete, vagyis forrása. A folyókhoz hasonlóan nekünk is van irányunk – vagy jó, vagy rossz; továbbá eltérő módon járjuk ezt az utat, és nekünk is van végcélunk és eredetünk, forrásunk. Gondoltál-e valaha arra, hogy milyen sok közös vonás van közted és egy folyó között? A folyóhoz hasonlóan az ember is kiléphet a medréből. A folyó kiszáradhat, ha elszakad a forrástól, hasonlóképpen az emberi is kiszárad, élettelenné válik, ha elszakad Jézustól. A folyó is lehet olyan, mint az ember: csalóka – a felszíne nyugodt, de ha engedve a hívogató látszatnak, bemártózol a vizébe, a felszín alatti áramlatok magukkal ragadhatnak, és vízbe fúlhatsz. Mi az tehát, ami meghatározza egy folyó azonosságát, és ami sosem változik a létezése során? A forrása. Kedves testvérem, emlékezz a Forrásodra! Ne feledkezz meg azonosságod Eredetéről! Jusson eszedbe, hogy Isten a kezével alkotott téged! A sivatagon át kígyózó folyó mindent újjáéleszt maga körül. Életre kelti a tájat. Partjain megjelenik a zöld pázsit, virágok nyílnak, és állatok jönnek inni a vizéből. Legyél folyam az élet pusztájában, hogy felüdíthess minden embert magad körül! De hogy valósíthatnád ezt meg, ha közben megszakítod a kapcsolatot a Forrással, az élet Forrásával, Jézussal? Ő mondta: Aki hisz énbennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből (Jn 7:38). Szeretetét ontja rád, és általad megáldja szeretteidet is. Járulj az élet Forrásához! Baráti tisztelettel, Roberto Chicoș AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. április 5.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 4. Kedves barátom! Biztosan volt már úgy, hogy elhagyatva, védtelenül érezted magad. Talán voltak olyan pillanataid, amikor elfelejtetted, hogy Isten minden lépésedet figyelemmel kíséri. Velem is megtörtént, hogy úgy éreztem, egyedül maradtam és védtelen vagyok, ám ez azért történt, mert szem elől tévesztettem azt, hogy jó Atyám szüntelenül vigyáz rám. Ez a fájdalom azonban messze elmarad attól az örömtől, amelyet akkor éreztem, amikor rájöttem, hogy Ő mindig mellettem áll, még akkor is, ha kemény a szívem. Visszatekintve, most már látom az Ő csodálatos szeretetét és ígéretének teljesedését, mely így hangzik: Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ (Zsolt 121:3). Megértettem, hogy miért nem lépett közbe akkor, amikor szerettem volna. Az Úrnak sokkal jobb terve van velünk, mint azt gondolnánk. Csak részlegesen látjuk át a dolgokat, Ő azonban az összképet látja, amit mi meg sem értenénk! Éppen ezért legyünk bölcsek, és engedjük magunkat a mennyei Atya terveitől vezettetni! Én számtalanszor felismertem az oltalmát, miközben Ő arra vigyázott, hogy ne inogjon a lábam. Biztos vagyok benne, hogy Isten téged is sokszor megőrzött súlyos, akár halálos balesettől. A legnagyobb áldás számunkra az, hogy Jézus jelen van az életünkben! Ne felejts el hálát adni Istennek azokért az általad megtapasztalt vagy talán észre sem vett pillanatokért, amelyek során megőrzött téged! Baráti tisztelettel, Guran Mădălina AMiCUS Craiova
Reggeli Gondolatok - 2025. április 4.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 3. Kedves barátom! Egyetemi éveim alatt egyszer a laborban tartott órán a tanárnő nekünk szegezte a kérdést: Ki dohányzik közületek? Miután a jelenlevők több mint fele felemelte a kezét, újabb kérdés következett: Ki az, aki fel is vállalja, hogy dohányos? Csupán két kéz maradt a levegőben. Az eset kapcsán elmélkedni kezdtem a keresztény élet fogalmán. Vajon mi is ilyenek vagyunk? A bizonyságtevésre felemeljük a kezünket, de aztán leengedjük, ha azt fel is kellene vállalnunk? Jézus mondja: Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megy be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát (Mt 7:21). A Máté evangéliumában leírt párbeszéd azon emberek kérdéseivel folytatódik, akik azt hitték, hogy ők Isten munkatársai: Nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők (Mt 7:22-23). Miért mondja ezt Jézus? Hát nem olvassuk a Bibliát minden reggel? Talán nem tanulmányozzuk naponta? Nem teszünk jót? Nem imádkozunk minden nap? Dolgozhatunk Istenért, de ha nem Istennel munkálkodunk, akkor Jézus nem igazán van jelen az életünkben. Lehetünk úgy is keresztények, hogy nem ismerjük Őt személyesen. Monda néki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged. Hasonlóképpen szólnak vala a többi tanítványok is (Mt 26:35). Viszont, amikor eljött az ideje, hogy nyilvánosan felvállalják, amit kijelentettek, mindannyian elfordultak a tanítástól, de főleg Jézustól. A puszta hitvallomás értéktelen, ha nem társul hozzá a Jézussal együtt élt élet felvállalása. Meghívlak, vállald nyíltan a nevet, amit viselsz – kereszténységedet, azt, hogy Jézus követője vagy! Baráti tisztelettel, Marian Șerban AMiCUS Brassó
Reggeli Gondolatok - 2025. április 3.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 2. Kedves barátom! Mindannyian voltunk már úgy, hogy azt gondoltuk, csak akkor érhetünk el valamit, ha az Úr csodát tesz, és ilyenkor minden bizonnyal imádkoztunk. Az ima a legszebb párbeszéd, aminek a szépsége abban rejlik, hogy a „vonal túlsó végén” ott van az a Személy, aki a legjobban ismer és kész meghallgatni minket a szükség idején. Az Úr ismeri a szívedet, a gondolataidat és a döntéseidet. Amikor imádkozol, nem mondasz Neki újat, viszont beszélgetsz Vele. Időt szakítasz Arra, Aki az életét adta érted, hogy te annak a célnak élhess, amelyre teremtettél: hogy Istenért élj. Jézussal az ima által ápoljuk a barátságunkat. Életünk tele van kihívásokkal és bizonytalansággal, ezért az ima legyen a menedékünk és az iránymutatónk. A megpróbáltatás során könnyen kezdünk kételkedni, és úgy érezzük, hogy imáink nem találnak meghallgatásra, vagy hogy kéréseink sosem fognak teljesülni. Úgy tűnhet sokszor, hogy az életnek nincs értelme, hogy nem látni az irányt, és néha a válaszok is váratlan időben vagy formában érkeznek. Mindezek ellenére, miközben választ várunk imáinkra, biztosak lehetünk abban, hogy Isten oly módon munkálkodik, amit mi nem mindig értünk. Lehet, hogy sokáig kell várnunk egy válaszra, az viszont biztos, hogy Ő hallja kéréseinket: Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat (Zsolt 6:10). Ezért tehát járuljunk imában az Úr elé hittel és reményteljes szívvel! Ne feledjük, hogy Ő mindig jelen van, hallja kéréseinket, és olyan válaszokat ad, amelyek áldást és beteljesülést hoznak életünkbe. Sose szűnjünk meg bízni az Úr erejében és jóságában, hiszen Ő szeret és minden lépésünket vezeti! Baráti tisztelettel, Rusu Cristina AMiCUS Kolozsvár
Reggeli Gondolatok - 2025. április 2.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Április 1. Kedves barátom! Mikor szereztél új barátot magadnak utoljára? Hol ismerkedtetek meg? Miről kezdtetek el beszélgetni, és mikor következett be az a pillanat, amikor ráébredtél, hogy most már új barátod van? Talán nem csak én gondolom azt, hogy nehéz barátságot kötni vagy megtartani egy már létező baráti kapcsolatot. A barátságban az érdeklődési körök, a beszédtémák, a befektetett idő, a figyelem és a türelem összehangolására van szükség. Amennyire vágyunk baráti kapcsolatra, épp annyira fontos, hogy mi magunk igazi barátként ápoljuk a kapcsolatainkat. Bevallom, van valami, ami igencsak foglalkoztat: olyan barátokat szerezni, akikkel valós, igazi, és nem csak konjunkturális kapcsolatot ápolhatok. Miközben ezek a gondolatok foglalkoztattak, kérdések merültek fel bennem. Gyakran elmélkedem azon, hogy mi módon lehetnék még jobb barát… De egyáltalán foglalkoztat-e az, hogy miként lehetnék Jézus barátja? Az evangéliumokban mondja Jézus: Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek (Jn 15:14). Míg barátainkkal közös az érdeklődési körünk, Jézust is akkor tekinthetjük Barátunknak, ha ugyanazok a dolgok érdekelnek bennünket is, mint Őt. Az életben a legszebb, legfontosabb és legteljesebb barátság a Jézussal ápolt kapcsolat. A legszebb felszólítás, ha így szólunk Hozzá: Legyünk barátok! Baráti tisztelettel, Lucas Avrămescu AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. április 1.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Március 31. Kedves barátom! Múltkoriban bevásárlás közben a zsúfolt áruházban felfigyeltem egy kisgyerekre. Egyedül volt, félt, mintha keresett volna valakit. Láttára sok minden megfordult a fejemben, így hát megálltam és figyeltem, hogy mi lesz vele és kit keres. Az áruház másik felében eközben egy édesapa elkeseredett keresésbe kezdett. Azonnal rájöttem, hogy mi történt. A gyerek egy óvatlan pillanatban elengedte az édesapja kezét és eltévedt. Amikor a férfi végre megpillantotta a gyermekét, odaszaladt hozzá és átölelte. Nem korholta amiatt, hogy elcsatangolt. Egy szempillantás alatt megfeledkezett az aggodalmáról. Arcáról öröm sugárzott, hiszen a keresés hosszú percei után végre épségben találta meg a fiát. Az eset eszembe juttatta Isten szavait: Ha az ég szélére volnál is taszítva, onnét is összegyűjt téged az Úr, a te Istened, és onnét is felvesz téged (5Móz 30:4). Bármilyen nagy igyekezettel próbálnánk is alkalomadtán elrejtőzni Isten elől, mégsem járhatunk sikerrel. Bármennyire is eltévednénk, igazából Ő ott van mellettünk, és várja, hogy vágyakozzunk a jelenlétére. Én hiszem, hogy Isten ilyen. Ha elhagyjuk Őt, időt szakít, hogy megkeressen a föld legeldugottabb zugában is, és ha megtalál, megfeledkezik minden aggodalmáról és arról, amit okoztunk neki, majd pedig arról biztosít, hogy mindennél jobban szeret. Ugye, milyen csodálatos Atyánk van? Engedd Istennek, hogy találjon meg és öleljen magához! Baráti tisztelettel, Nejloveanu Monica AMiCUS Nagyszeben
Reggeli Gondolatok - 2025. március 31.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Március 30. Kedves barátom! Időnként nekünk is lehetnek nehéz pillanataink, mint Jóbnak. Néha van elég erőnk a küzdéshez, máskor viszont bár van erőnk, mégsem találunk megoldást. Ilyenkor elég, ha valaki odafigyel ránk, máris le tudjuk küzdeni a válságot. Oh, bárcsak volna valaki, aki meghallgatna engem! (Jób 31:35). A 2001. szeptember 11-i szörnyű támadások idején Newton James Burkett riporter az északi toronyban tartózkodott, amikor a déli torony összeomlott, több száz emberéletet követelve. A riporter életét egy a World Trade Center átellenében levő irodaház nyitott ajtaja mentette meg, ahová sikerült bemenekülnie. Számára az volt a gondviselés ajtaja. Belépett rajta és életben maradt. A tragédia bizonyára sokak emlékezetébe vésődött. Húsz évvel a történtek után N. J. Burkett a következőket nyilatkozta: Még ma is érzem az égő acél szagát. Sosem fogom elfelejteni! Ha az az ajtó zárva lett volna, vagy ha nem lett volna ott, jó néhány métert kellett volna még rohannom, amit biztosan nem éltem volna túl. Nekem is sokszor eszembe jut az a nap, és rájöttem, hogy vannak pillanatok az életemben, amikor én is „kinyithatok egy ajtót” a válságban levő embertársam előtt. Talán nem is tudatosul bennem, hogy ezzel épp a gondviselés ajtaját tárom ki előtte. De ha nem is tárom ki, legalább ne zárjam be ezt az ajtót – ilyen az emberséges hozzáállás. Baráti tisztelettel, Dobrică Tedi AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. március 30.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Március 29. Kedves barátom! Javaslom, beszéljünk egy kicsit a személyes fejlődésről. Manapság sokat hallani erről. Meggyőződésem, hogy te is szeretnél a legjobbá válni, a legjobb teljesítményt nyújtani, végeredményben Isten is ezt várja el tőlünk. Amikor belekezdtem a képességek, az ismeretek és a tulajdonságok elsajátításának folyamatába, téves elképzelésem volt arról, hogy Isten ezeket hogyan kínálja fel nekünk. Arra kértem Őt, hogy tegyen türelmesebbé, de semmi sem változott meg bennem egy szempillantás alatt, viszont az Úr a türelem fejlesztésének lehetőségeit kínálta fel számomra. Amikor arra kértem, hogy tegyen hűségesebbé, olyan nehézségeket adott, amelyekkel próbára tette és megerősítette a hitemet. Az Úr felkínálja a fejlődés alkalmait, ez viszont nem jelenti azt, hogy könnyű és szenvedéstől mentes lesz az utunk. A szenvedés elengedhetetlen, ellenben van lehetőségünk kiválasztani, hogy milyen szenvedésben legyen részünk: a fegyelmezés vagy a megbánás fájdalmában. Mit gondoltok? A fejlődés és a szenvedés egyazon érem két oldala, ezért nincs olyan, hogy te csak az egyiket akarod megszerezni. De ez ne rettentsen el, hanem ellenkezőleg, lelkesítsen a próbákban, hiszen tudjuk, hogy miután az Úr segítségével kivívjuk a győzelmet, közelebb kerülünk valódi teljesítőképességünkhöz. Pál mondta: Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz, a békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet (Róm 5:3-4). A nehézségekben jusson eszünkbe, hogy a próba célja jellemünk Istenhez való igazítása. Fogadd el az Úr rád vonatkozó tervét, és akkor biztos lehetsz abban, hogy ez a terv segíteni fog abban, hogy jobbá válhass! Baráti tisztelettel, Răzvan Aga AMiCUS Temesvár
Reggeli Gondolatok - 2025. március 29.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki Március 28. Kedves barátom! A héten fontos leckét tanultam meg. A rövid, de mélységes eset szíven ütött. A kórházban az elmúlt héten egy kedves idős bácsi korelőzményét kellett feltérképeznünk a kollégákkal. Amikor meglátta a köré sereglő fiatalokat, először elmosolyodott, aztán arról érdeklődött, hogy vajon csak miatta gyűltünk össze ennyien. Jót nevettünk, utána pedig biztosítottuk, hogy valóban miatta vagyunk ott. Miután végeztünk, én vele maradtam, így lehetősége nyílt mesélni az életéről. 1934. december 3-án született. Közeledett a 90. életévéhez, és el volt keseredve… Elrepült az élete! Sajnos súlyos betegség gyötörte, és mielőtt távoztam, megfogta a kezemet és kérte, hogy még keressem fel, hiszen úgy érzi, hamarosan meghal. Elhatároztam, hogy teljesítem a kérését, de mit gondoltok, sikerült? Nem. Még most is bánom, mert még azon a héten elhunyt a kórházban. Csak annyit tehettem, hogy elolvastam a kórlapját, amelyen ott állt a neve, a beutalás dátuma, és az időpont, amikor elhagyta ezt a világot… Amellett, hogy hátrahagyott egy családot és mindazt, amiért egy életen át gürcölt, még hátrahagyott valamit: egy tanulságos leckét számomra! Az élet utazás, csakhogy az utazás nem arról szól, amit kapunk, hanem arról, amit felkínálunk másoknak. Ez az idős bácsi örülhetett a mosolyomnak, a kézfogásomnak és a figyelmemnek. Nos, erről szól ez az élet, és ezt tanultuk Jézustól is: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg (Mt 25:40). Baráti tisztelettel, Diana Pădure AMiCUS Brassó
Reggeli Gondolatok - 2025. március 28.
Tovább… Feliratkozás